I had the opportunity to volunteer with FIRE, where there was never really a “normal day”. I did a variety of different activities: helped in the charity shop, participated in music therapy at the elderly house, worked in the kindergarten, organised workshops on the youth club, gave Spanish and English lessons and helped with local events and community activities. I also took part in Erasmus+ youth exchanges, helping with week-long projects and team-building activities. I also documented some of these experiences through photos and videos for the organisation. 

But one of the most important parts of my ESC was the people. I shared this experience with two other volunteers, the FIRE team and local volunteers, on whom I could always rely. I made friends from different countries, but I also became close to people from town too. In fact, some of these friendships became incredibly special to me, and I hope they will last for life.

Moreover, living in a small town gave me the chance to experience the culture in a way that would be very different from simply visiting as a tourist. I experienced local traditions first-hand, participated in community events and got to know people from different generations. I really appreciated becoming part of the community and discovering everyday life in Hungary.

Of course, eleven months abroad also came with challenges. But those challenges taught me some of the most valuable lessons. I discovered that I am stronger than I thought and capable of overcoming difficulties. I became more patient, less controlling and more adaptable, and I learned how important teamwork and mutual support are.

Looking back, my ESC was about much more than volunteering. It was about discovering a new culture, becoming part of a community, meeting people who became very important to me and discovering more about myself.

I would 100% recommend an ESC to anyone considering it. You never know how much an experience like this can change you until you take the chance. I went to Hungary wanting to experience the culture and be useful to a community. But I leave with unforgettable memories, lifelong friendships, new skills and a place that will always feel a little like home.

Thank you, FIRE, for these incredible eleven months!

Patricia Mogena

The post Eleven Months in Pécsvárad: More Than I Expected first appeared on FIRE.

Az, hogy megtanuljuk hogy nem mindig igazak és elmeséljük róluk a tapasztalatainkat. 24-én reggel hajnali 3-kor indultunk Pécsváradról, Ádám apukája vitt fel minket kisbusszal Budapestre. Az első repülővel Varsóba repültünk, onnan Tallinnba. A reptérről a szervező felvett minket a kisbuszával és bevitt minket a városba, ahol körül tudtunk nézni a helyszínre érkezés előtt. Végig jártuk az óvárost, megnéztük a templomot, ebédeltünk. Miután végeztünk a szervező felvett minket és elvitt minket a helyszínre. Ott elfoglaltuk a szobáinkat, lepakoltunk. Utána tábortűz mellett elmeséltek nekünk a midsummer történetét és legendáit. Még pár ismerkedős játékot játszottunk, most is megnehezítettük a helyzetüket a magyar neveinkkel. Utána körülnézhettünk hely udvarában és beszélgethettünk a többiekkel. A második nap reggel voltak csapat építő foglalkozásaink. Neves játékokat játszottunk, bújócskáztunk. Utána ebédeltünk, délután mindenki előadta a prezentációját az országáról. Vacsora után a tábortűznél megkóstoltuk mindenkinek a nemzeti ételét. A következő két napon minden ország csapata foglalkozásokat tartott. Ahol a workshopokon próbáltuk legyőzni a sztereotípiákat. A Bolgárok workshopján mindenkinek ragasztottak a homlokára egy tulajdonságot és úgy kellett mindenkivel viselkednünk ahogy viselkednénk egy olyan emberrel. Az írek workshopján például híres szobrokat kellett utánoznunk az országunkból. A mi workshopunkon különböző dolgai voltak leírva egy személynek és ki kellett találniuk a többieknek, hogy hogyan nézhet ki, hány éves, mit dolgozik stb. A harmadik napon az észtek és az írek workshopja volt, a negyediken a bolgárok és a mi workshopunk. Mindkét napon voltak szabadabb programok esténként. A harmadik napon közösen palacsintát sütöttünk a tábortűznél, a negyedik napon volt egy táncos foglalkozásunk, és kipróbálhattuk a szaunát. Az ötödik napon busszal bementünk Tallinnba ahol végig jártuk a várost és a szervezők elmeséltek nekünk történeteket a városról. Közös ebéd után külön is megnézhettük a várost. Sokat sétáltunk a városban, megnéztük a falfestményeket Telliskivinél, és az elnök házát. A tengerpartot is megnéztük. Végül bementünk pár boltba és vettünk szuveníreket. A hatodik napon délelőtt volt pár csapatépítő foglalkozásunk például két csapatba álltunk és mindkét csapatnak volt egy takaró a kezében es vizes lufit kellett átütnünk a másik csapatnak a takaróval. Délután sokat vízi bombáztunk. És este még egyszer utoljára meggyújtottuk a tábortüzet. Az utolsó napon közösen megreggeliztünk, összepakoltunk és utána elbúcsúztunk egymástól. A reptérre a szervező vitt ki minket. Visszafelé már volt közvetlen járatunk és így Tallinnból egyből Budapestre tudtunk repülni. Budapestről ismét az Ádám apukája vitt minket kisbusszal.

Nagyon jól éreztük magunkat a hét alatt. Megtudtuk, hogy a sztereotípiák nem mindig igazak. Sok érdekes embert ismerhettünk meg, sokat tanultunk a kultúrájukról.

Bogos Gréta

The post Észtország élménybeszámoló first appeared on FIRE.

A programról röviden:

Do you already have your own spending money? Do you know how to manage your money? Can you budget your spending money if you go on an Erasmus+ youth exchange? If you’d like to answer “YES” to these questions, then this youth exchange is for you!

During the youth exchange, you’ll be able to share your own positive experiences and, in a fun way, learn methods that can help you manage your money wisely!

A program során a szervezők a napi három étkezést és a szállást biztosítják!

Jelentkezni az alábbi űrlap kitöltésével tudtunk 2026. szeptember 1-ig: https://forms.gle/fpn6Vb41bXpCVRtq5

További információk az infopackban, a fire@firepecsvarad.hu email címen és a +36202798694-es telefonszámon.

The post MoneyTalk ifjúsági csere Liptódon first appeared on FIRE.

A programról információkat az alábbi képen találtok:

A program során a szervezők a napi három étkezést és a szállást biztosítják!

Az utazási költséget meg kell előlegezni, melyet 385 euroig visszatérítenek.

Jelentkezni az alábbi űrlap kitöltésével tudtok 2026. szeptember 1-ig: https://forms.gle/F4KmC7iU28t7gr2K7

További információk a mellékelt képen, a fire@firepecsvarad.hu email címen és a +36202798694-es telefonszámon.

The post Ifjúsági csere Horvátországban! first appeared on FIRE.

A projekt témája a „youth democracy and inclusion in the age of disinformation„ volt. Nagyon izgalmas volt ez a téma. A hét elejét ismerkedéssel kezdtük. Olyan activityket csináltunk ahol egymással kellet beszélgetni vagy mesélned kellet magadról. Ezek az activityk kb 1-2 órásak voltak és utának volt egy 20 perces szünetünk. a szünet után folytattuk az activityket. Minden activity előtt egy úgynevezett „energizer„ című játékot játszottunk. Ennek az a lényege hogy egy kicsit felébredjen mindenki és egy kicsit bemelegedjünk az activityre. Minden nap más ország tartott energizereket. Ezekben az a jó hogy megismerhetsz új energizerekt és ha mész egy következő prohektre tudod alkalmazni. Az activityk nagy része abból állt hogy a témával kapcsolatos csoportos feladatokat kellet csinalni. És ezek a csapatok vegyes csapatok voltak azaz minden országbol egy ember került be a csapatba és így csak angolul tudtunk beszélni egymással. Összesen minden feladatnál volt 5 csapat. Volt olyan aktivity ahol kaptunk egy jelenetet és el kellet játszanunk úgy mintha egy színházban lennénk és mi vagyunk a színészek és a többi csapatban pedig ki kellet tanálnia hogy melyik jelenetet kaptuk. Volt olyan is ahol videót kellet készítenünk vagy csak egy sima plakátot kellet csinálnunk és ezeket be is kellet mutatnunk. A nagyobb feladatokra pl videó készítésre volt egy déleöttünk de pl egy plakátra csak egy óránk volt. A héten legtöbbször plakátot kellet csinálnunk és ez a hét vége fele egy kicsit unalmas volt de nem volt vészes. Egyik nap a tengerparton is volt egy activity ahol sorversenyek voltak. Ezt nagyon élvezte szerintem mindenki. Ez után volt szabadidőnk a tengerparton ahol mi magyarok bementünk a tenegerbe. Nem mondanám hogy meleg volt de azért el lehetett benne lenni. Sok activity a városban volt és volt egy olyan ahol kaptunk kb 20 feladatot és azt meg kellet oldanunk. De ezekeben a feladatokban voltak nagyon könnyűek pl menny be a tengerbe bokaig de voltak nehezebb feladatok is pl egy idegennel kellet fotózkodni vagy egy szobornak a pózolását kellet leutánozni de a szobor nem könnyű pózban állt. Nagyon sok szabadidőnk volt amit inkább a város felfedezésével töltöttünk el. A tengerpartnál találtunk egy baroangot ahova be lehetett mászni. Hát mi be is másztunk nagyon csúsztak lent a barlangban a kövek mert felcsapódott oda a víz. Voltak érdekességek a városban. Minden nap kaptunk reggeli ebéd vacsorát de ez nem volt annyira finom. Menzás kaja volt de spanyol ételeket csináltak ami nem a mi ízlésünk inkább ettünk volna valami komolyabb rántott húst vagy valami magyar kaját.

A résztvevő orzságokkal nagyon jóba lettünk a projekt közepére. Mindenkivel jóba voltunk főleg a Cseh, Lengyel, Horvát csapattal ők nagyon jó fejek voltak. Minden estét együtt töltöttünk. Mindig játszottunk valamit vagy csak fociztunk. Minden este volt egy interkulturális este ahol minden nap egy-egy ország bemutatta saját kultúráját népszokásait és hozott mindenki nasit a saját országábol hogy egy kicsit meg tudjunk kóstolni hogy ok mit is esznek. Voltak érdekes nasik/ étekel de mi mindent meg kostoltunk. Mi is tartottunk egy ilyen estét mi is bemutattuk Magyarországot és vittünk kolbászt, sonkát, Balaton szeletet stb. ilyen tipikus magyar ételeket. Ezeken az estéken álltalábam mindig jól laktunk. Az utolsó napokat már nem Morairában töltöttük hanem elmentünk La Hoya-ba akol kézmüves foglakozásokat, mini gameket kellet tartanunk kis gyerekeknek egy családi nap alkalmából. Ez után elmentünk Santa Polaba ami egy tengerparti város és itt egy fél nap szabad időnk volt. Itt is bejártuk a várost, viszont itt nem fürödtünk a tengerbe. A végső szállásunk pedig Alicantéban volt itt töltöttük az utolsó napot. Az egész csapattal bejártuk a várost. Itt már érezhető volt a szomorú búcsúnak az ideje. Amint visszaértünk a szállásra mindenki elbúcsúzott egymástól. Szerintem minden projekten ez a legrosszab rész amikor egy héten keresztül olyan emberekkel vagy körülvéve akik nagyon kedvesek és megbízhatóak és csak úgy egyik napról a másikra nem láthatod őket.

Nagyon jól éreztük magunkat az egész projekten, köszönjük hogy részt vehettünk benne.

Szalai Ákos

The post Ifjúsági csere Morairában first appeared on FIRE.

Programok: A hét alatt rengeteg különféle foglalkozással készültek a házigazdák, ezért sose unatkoztunk. A program témája: Tell Your Story, ezért nagy hangsúlyt fektettek a történetek felépítésére és a kreativitásra ösztönöztek. A rengeteg csapatfeladatnak köszönhetően jobban megismertük egymást. Minden program előtt volt egy, vagy több “energizer”, amik kisebb játékok és az ember felpörgetésére szolgál. Ezt a kulturális estek előtt az adott ország csapata találta ki. A székfoglalótól a “kacsa, kacsa, lúd!”-ig volt minden. Minden csapatnak három fő feladata volt: Bemutatni az országukat egy interkulturális est keretében, elmesélni vagy eljátszani az egyik legendájukat és az országuk tradicionális ételeit és nasijait programok közötti szünetekben. Viszont nem csak csoportos és kreatív feladatok voltak. Kedden túrázni voltunk, ahol párokban különböző témákat vitattunk meg. Pénteken pedig Pécsen voltunk, ahol szabad foglalkozás volt, és megmutattuk a többieknek Magyarország egyik legszebb városát. Az interkulturális esteken minden csapat a saját országát mutatta be: tradíciókat, ételeket, nevezetességeket és híres embereket. Egyesek még politizáltak is (azok mi magyarok voltunk). Az országok a néptáncaikat is megtanították kisebb-nagyobb sikerrel. Voltak egyszerű táncok, mint a csárdás, és nehezebbek, mint például a Bolgároké. Szombat este eljött a Zegővárkonyi Hagyományőrző Néptánccsoport, akik élő zenére tanítottak meg minket csárdásozni. Volt aki rögtön ráérzett, és voltak akiknek kicsit több idő kellet.

Szállás és Étkezés: A Jómadár Szállóban töltöttük az éjszakákat, és a hozzá tartozó étteremben történtek az étkezések. Az ételek nagyrésze igazi magyar fogások voltak, így a külföldiek is megtapasztalhatták a hazai konyha sokszínűséget. A szálláson volt melegvíz és fűtés is. Sőt, a lányoknak még televíziójuk is volt, amire a fiúk irigyek is voltak.Ezúttal is köszönjük Istvánnak a remek szállást és a még kiválóbb étkezéseket.

Szabadidő: Esténként sokáig fentvoltunk, voltak akik kultúrházban, voltak akik este sétálni mentek,  és voltak akik a szobájukban maradtak. Első este, amikor kimentünk a litvánokkal sétálni, akkor megállt egy vadász megállt az autójával. Először nagyon megijedtünk, mert azt hittük, hogy bajban vagyunk, de csak kérdezni állt meg. Egy jó 10 percet beszélgettünk vele, és még egy üres töltényt is adott a Levinek. Akik meg a kultúrban töltötték az idejüket, azok olyan bulit csaptak, hogy még a magyar mulatós is felcsendült. Akik a szobájukban töltötték az idejüket, ott szaftos pletykálások zajlottak, vagy különféle játékok: Elzás UNO, Felelsz vagy Mersz, Monopoly és még sok minden más. Történtek bűnesetek is: Ice Tea lopás, keksz lopás és töltő lopás is. De végül minden visszakerült a jogos tulajdonosához, kivéve a tea, amit elfogyasztottunk mielőtt a Levi rájött volna, hogy eltűnt.

Egyéb: Mivel az egész program angolul volt, ezért egy alap angoltudás nem ártott, ami majdnem mindenkinek megvolt, kivéve a törökök csoportvezetőjét, aki alig beszélt egy-két szót angolul, ezért a többieknek mindent le kellet neki fordítani törökre. Ez azért eléggé meglepő volt, mert azért az ember arra számít, hogy legalább valamit tud.

László Kata

The post Liptód, 2026. Március 2-9. first appeared on FIRE.

A program célja:

By practicing the development of creativity, communication, organizational, and digital skills through a guided process of experiential learning, the aim of the Youth exchange is to improve skills and knowledge in the field of combating hate speech.  In order to reach this goal, YE will be based on non-formal education program and informal learning, as well as intercultural learning through international evenings and events.  Working on the development of these skills we contribute to the achievement of the PRONI’s Accreditation Goal 1: To increase the competences of young people (knowledge, skills and experiences) needed for their better social integration, acceptance of cultural diversity and increased employability. 

A program során a szervezők a napi három étkezést és a szállást biztosítják!

Az utazási költséget meg kell előlegezni, melyet 285 euroig visszatérítenek.

INFOPACK

Jelentkezni az alábbi űrlap kitöltésével tudtunk 2026.május 31-ig : https://forms.gle/HSwA63xV71iBUpiy5

További információk a fire@firepecsvarad.hu email címen és a +36202798694-es telefonszámon.

The post Words. Messages. Voices. first appeared on FIRE.

A program célja:

– to improve key competences of youth workers, teachers and volunteers working with young people, particularly communication, language, digital, entrepreneurial and social through various workshops and other activities

– to give participants an opportunity to share methods they use in youth work with the others

– to develop organisational and digital skills of youth workers, teachers and volunteers – to increase awareness of participants about non-formal education and its methods

– to improve creative competences of the participants

– to improve IT competences of the participants in communication with other participants of the project, in creating promotion of the project and in organisation of dissemination activities 

– to strengthen international cooperation 

– to give participants an opportunity to learn more about other cultures

A program során a szervezők a napi négy étkezést és a szállást biztosítják!

Az utazási költséget meg kell előlegezni, melyet 285 euroig visszatérítenek.

Jelentkezni az alábbi űrlap kitöltésével tudtunk 2026.május 31-ig : https://forms.gle/mxmkwEjzqVGx3dr39

További információk az infopackban a fire@firepecsvarad.hu email címen és a +36202798694-es telefonszámon.

The post Beyond likes first appeared on FIRE.

Február közepén indultunk el Csehországba, azon belül Hrádekbe a „Click & Youth” nevű Erasmus+ projektnek köszönhetően, ahol 1 teljes hetet tölthettünk el mesébe illő hegyek között, egy otthonos panzióban.

Összesen 8 országból érkeztünk erre az eseményre, diákok és felnőttek vegyesen, így igen sokszínű társaság alakult ki. Minden nap svédasztalos reggeli, ebéd és vacsora várt minket, minek következtében nem hazudunk, ha azt mondjuk, „súlyosabban” érkeztünk haza, mint a projekt előtt. 

Az első napokban délelőttönként jégtörőkkel játszottunk, amelyek segítettek jobban megismerni egymást. Martin Frolík, a szervezőnk mesélt nekünk sok érdekességet magáról az Erasmus+ programról, a cseh szervezetükről, illetve mi, résztvevők is bemutattuk a szervezetet, ahonnan jöttünk és hogy mit is csinálunk ott. A délutáni elfoglaltságok előtt lehetőségünk nyílt felfedezni a környéket. Sétáltunk, túráztunk, illetve „érett felnőttek” módjára hóembereket építettünk és hócsatáztunk.

A hét során számos érdekes és hasznos workshopon vettünk részt, amiken nemcsak megismertük, hanem dolgoztunk is a különböző AI alapú digitális eszközökkel. Ezek a következők voltak: Webnode, Makemynewspaper, Asana, CapCut, Mentimeter, Adobe, Forest, Mailchamp, Notino, Snapseed, Trello, Obsidian, Music generator, Adobe Firefly, ChatGPT, NightCafe, Suno, Tady AI, Music GPT, Goosechase, online Book creator és inVideo. Minden alkalommal Martin noszogatott mindenkit, hogy „vegyüljünk el”. Egyrészt a csoportmunka miatt, másrészt pedig azért, hogy ismerkedjünk egymással. (Ilyenkor általában a munka 90%-a abból állt, hogy beszélgettünk, a feladatnak pedig neki sem álltunk.)

Csütörtökön Havírovba szerveztek nekünk programot, ahol volt lehetőségünk várost nézni és souvenirt is vásárolni. Ez a kiruccanás élénken megmaradt az emlékezetünkben a végtelennek tűnő séta miatt. Ugyanis ahhoz, hogy vissza érjünk a panzióba legalább 1 teljes órát kellett sétáljunk felfelé a havas tájban, miközben ránksötétedett az erdő is, amin keresztül vezetett az utunk. Mondanunk sem kell, ezek után nem igen indultunk útnak a fák közé (főleg nem egyedül). 

Az estéinket az „intercultural evening” elnevezésű program tette még szórakoztatóbbá, ahol tradicionális ételek kóstolása mellett néptáncot is tanultunk egy-egy alkalommal, illetve kvízek által döntöttük el ki figyelt a legjobban a többiek prezentációira. (Mi magyarok 3-szor is dobogósok voltunk!) Kóstolásképpen a hazánk bemutatására házi pálinkát, Túró Rudit, Balaton szeletet és egy kis Győri kekszet kínáltunk. A tánc se maradhatott ki természetesen, ami pedig az Ördögútja betanításával és az érdeklődők kifárasztásával valósult meg a részünkről. 

A kötött programok mellett szerencsére szabadidőnk is volt, amikor tudtunk beszélgetni egymással, megismerni még jobban a kultúrájukat és a világnézetüket. Esténként vidáman sztorizgattunk 1-1 pohár sör vagy bor társaságában, éjfélig még a zene és a tánc is belefért és persze sok új barátság is köttetett ez alatt a röpke 8 nap alatt.

Összességében mind a hárman nagyon jól éreztük magunkat, haza pedig nem csak új ismereteket, hanem nézőpontokat és barátságokat is hoztunk magunkkal.

Andruskó Viktória, Pethő Angéla Orsolya, Vass Odett

The post „Click and Youth” Erasmus+ program: Csehország – Hrádek first appeared on FIRE.

A szokásos, előre megírt hetirendet sem kaptuk meg, mindig csak előző nap mondták el, hogy másnap mikor találkozunk. Eleinte furcsa volt ez a bizonytalanság, de idővel így is kialakult egyfajta rutin. Nem egy megszokott projekt volt, és pont ez volt a szervezők célja is: kizökkenteni minket a megszokott rendszerből. A középpontban az önismeret és az önfejlesztés állt. Olyan módszereket és technikákat mutattak, amelyeket később az ifjúsági munkánk során, illetve a saját életünkben is tudunk használni. Ugyanakkor őszintén azt érzem, hogy nem biztos, hogy még egyszer elmennék ehhez a szervezethez projektre. Kedvesek voltak és felkészültek, de volt egy saját stílusuk, ami nekem nem mindig tetszett. Próbáltam minden feladathoz és workshophoz nyitottan hozzáállni, de nem mindent tudtam olyan mélyen átélni, mint szerettem volna. Voltak viszont kifejezetten jó ötleteik is. A hét elején 4-5 fős csoportokba szerveződtünk, úgynevezett S.O.L.E. (Self Organized Learning Environment) csapatokba. Ezeknek az volt a lényege, hogy a hét során tudatosabban támogassuk egymást. Egyéni gondolkodás után mindig ezekben a kis csoportokban osztottuk meg a gondolatainkat, ami sokszor nagyon jó beszélgetéseket hozott. Az utolsó előtti napon pedig mindenki választott magának egy buddie-t, akivel a projekt után is tartjuk a kapcsolatot, és időnként rákérdezünk a másiknál, hogyan halad a projekt alatt kitűzött céljaival és terveivel. Az elején úgy tűnt, hogy nagyon sok a szabadidőnk. Utólag rájöttem, hogy ez nagyrészt a telefon hiánya miatt volt, hiszen nem pörgettük folyamatosan az Instagramot és a többi felületet. Egyik nap, amikor különösen sok szabadidőnk volt, az egyik S.O.L.E. csapat kirándulást szervezett egy közeli hegyre. Nekem ez volt a kedvenc programom. Útközben belebotlottunk egy helyi tánccsoportba, akik egy parkban bolgár táncházat tartottak. Hihetetlenül befogadóak és kedvesek voltak. A táncaik nem voltak egyszerűek, de nagyon élveztem. A résztvevők is nagyon sokszínűek voltak, sokféle országból érkeztek, mégis hamar kialakult egy jó hangulatú, barátságos közeg.  

Összességében élveztem ezt a hetet, még akkor is, ha a végére már kissé hosszúnak éreztem. Január 29-én végül hazautaztunk. A hazaút talán még hosszabbnak tűnt, mint maga a projekt. Mégis jó érzéssel tértem haza: kicsit lelassulva, néhány új felismeréssel és azzal a tapasztalattal, hogy néha valóban érdemes kilépni a megszokott rendszerből, és megengedni magunknak egy valódi „resetet”.

Tóka Gréta

The post RESET tréning Bulgáriában first appeared on FIRE.