A Színház az egész világ! című projektünk résztvevői ismét egy iskolai programot szerveztek, melyről Schiller Anasztázia Jázmin írt élménybeszámolót.
Egy végzős általános iskolás fiúról szól, aki nem meri elmondani otthon, hogy rossz jegyeket szerez matematikából és végül elmenekül a központi írásbeli napján. A fiú sorsát két drámapedagógus idézte fel néhány egyszerű tárgy felhasználásával. Az előadás során lehetőségünk volt az összes rossz beidegződést, sztereotípiát átbeszélni és újra értelmezni. A foglalkozás fontos célja, hogy a gyermekekben képződő iskolai stressz valamilyen módon oldható legyen. Előadásnak nagyon erős közösségformáló hatása volt, ami a találkozás után egyértelműen érezhetővé vált. Az előadásban megjelenő helyi identitások nagy súlyt kaptak a történetvezetésben, hiszen mindannyian egy közösségként, csoportként játszottuk végig a fiú történetét. Fontos fogalmak, melyeket az előadás érinett: megszokottság, stressz, félelem, kapcsolatok, becsület, kétség, egymáshoz való tartozás. Talán az egyik legjobb drámapedagógiai előadás volt, megtanultuk a reagálás, véleményformálás szabadságát, aktívak voltunk, mertünk véleményt megfogalmazni. Szeretem ezeket a kötetlenebb, olykor humorral fűszerezett előadásokat.
A bejegyzést írta: Schiller Anasztázia Jázmin