2026 tavaszán részt vettünk egy egyhetes Erasmus+ ifjúsági cserén Moraira városában Spanyolországban, ahol a Fiatalok a részvételért Egyesületet képviseltük. Már az első naptól nagyon jó volt a hangulat, mert sok különböző országból érkezett fiatallal ismerkedhettünk meg. A projektre érkeztek: Spanyolországból, Portugáliából, Csehországból Lengyelországból, Horvátországból és mi Magyarországról. Nagyon jó csapatot alkottunk így 5-en a srácokkal. Repülővel érkeztünk meg Alicantéba és onnan egy 2 órás buszozás várt ránk mire eljutottunk Morairába.
A projekt témája a „youth democracy and inclusion in the age of disinformation„ volt. Nagyon izgalmas volt ez a téma. A hét elejét ismerkedéssel kezdtük. Olyan activityket csináltunk ahol egymással kellet beszélgetni vagy mesélned kellet magadról. Ezek az activityk kb 1-2 órásak voltak és utának volt egy 20 perces szünetünk. a szünet után folytattuk az activityket. Minden activity előtt egy úgynevezett „energizer„ című játékot játszottunk. Ennek az a lényege hogy egy kicsit felébredjen mindenki és egy kicsit bemelegedjünk az activityre. Minden nap más ország tartott energizereket. Ezekben az a jó hogy megismerhetsz új energizerekt és ha mész egy következő prohektre tudod alkalmazni. Az activityk nagy része abból állt hogy a témával kapcsolatos csoportos feladatokat kellet csinalni. És ezek a csapatok vegyes csapatok voltak azaz minden országbol egy ember került be a csapatba és így csak angolul tudtunk beszélni egymással. Összesen minden feladatnál volt 5 csapat. Volt olyan aktivity ahol kaptunk egy jelenetet és el kellet játszanunk úgy mintha egy színházban lennénk és mi vagyunk a színészek és a többi csapatban pedig ki kellet tanálnia hogy melyik jelenetet kaptuk. Volt olyan is ahol videót kellet készítenünk vagy csak egy sima plakátot kellet csinálnunk és ezeket be is kellet mutatnunk. A nagyobb feladatokra pl videó készítésre volt egy déleöttünk de pl egy plakátra csak egy óránk volt. A héten legtöbbször plakátot kellet csinálnunk és ez a hét vége fele egy kicsit unalmas volt de nem volt vészes. Egyik nap a tengerparton is volt egy activity ahol sorversenyek voltak. Ezt nagyon élvezte szerintem mindenki. Ez után volt szabadidőnk a tengerparton ahol mi magyarok bementünk a tenegerbe. Nem mondanám hogy meleg volt de azért el lehetett benne lenni. Sok activity a városban volt és volt egy olyan ahol kaptunk kb 20 feladatot és azt meg kellet oldanunk. De ezekeben a feladatokban voltak nagyon könnyűek pl menny be a tengerbe bokaig de voltak nehezebb feladatok is pl egy idegennel kellet fotózkodni vagy egy szobornak a pózolását kellet leutánozni de a szobor nem könnyű pózban állt. Nagyon sok szabadidőnk volt amit inkább a város felfedezésével töltöttünk el. A tengerpartnál találtunk egy baroangot ahova be lehetett mászni. Hát mi be is másztunk nagyon csúsztak lent a barlangban a kövek mert felcsapódott oda a víz. Voltak érdekességek a városban. Minden nap kaptunk reggeli ebéd vacsorát de ez nem volt annyira finom. Menzás kaja volt de spanyol ételeket csináltak ami nem a mi ízlésünk inkább ettünk volna valami komolyabb rántott húst vagy valami magyar kaját.
A résztvevő orzságokkal nagyon jóba lettünk a projekt közepére. Mindenkivel jóba voltunk főleg a Cseh, Lengyel, Horvát csapattal ők nagyon jó fejek voltak. Minden estét együtt töltöttünk. Mindig játszottunk valamit vagy csak fociztunk. Minden este volt egy interkulturális este ahol minden nap egy-egy ország bemutatta saját kultúráját népszokásait és hozott mindenki nasit a saját országábol hogy egy kicsit meg tudjunk kóstolni hogy ok mit is esznek. Voltak érdekes nasik/ étekel de mi mindent meg kostoltunk. Mi is tartottunk egy ilyen estét mi is bemutattuk Magyarországot és vittünk kolbászt, sonkát, Balaton szeletet stb. ilyen tipikus magyar ételeket. Ezeken az estéken álltalábam mindig jól laktunk. Az utolsó napokat már nem Morairában töltöttük hanem elmentünk La Hoya-ba akol kézmüves foglakozásokat, mini gameket kellet tartanunk kis gyerekeknek egy családi nap alkalmából. Ez után elmentünk Santa Polaba ami egy tengerparti város és itt egy fél nap szabad időnk volt. Itt is bejártuk a várost, viszont itt nem fürödtünk a tengerbe. A végső szállásunk pedig Alicantéban volt itt töltöttük az utolsó napot. Az egész csapattal bejártuk a várost. Itt már érezhető volt a szomorú búcsúnak az ideje. Amint visszaértünk a szállásra mindenki elbúcsúzott egymástól. Szerintem minden projekten ez a legrosszab rész amikor egy héten keresztül olyan emberekkel vagy körülvéve akik nagyon kedvesek és megbízhatóak és csak úgy egyik napról a másikra nem láthatod őket.
Nagyon jól éreztük magunkat az egész projekten, köszönjük hogy részt vehettünk benne.
Szalai Ákos
